A válás sokkal több, mint egy kapcsolat vége. Érzelmileg, lelkileg és családi szinten is mély változásokat indít el, amelyek gyakran hosszú ideig hatnak. Családállítói szemléletben a válás feldolgozása akkor válhat gyógyítóvá, ha a közös múlt elismerést kap, és a kapcsolat méltó módon lezárul. A művészetterápia ebben a folyamatban segít szavak nélkül is kifejezni és rendezni az érzéseket, támogatva a belső megnyugvást és az újrakezdést.
A válás nem kudarc, hanem a rend megszűnése
A családállítás szemléletében a válás nem kudarc, hanem egy kapcsolat rendjének megszűnése.
Amikor két ember összekapcsolódik, nem csak ketten lépnek kapcsolatba: teljes családrendszerek találkoznak – szülők, nagyszülők, múltbéli sorsok, kimondatlan lojalitások.
A válás akkor válik fájdalmassá és elakadttá, amikor a kapcsolat nem kerül a helyére a rendszerben.
Minden kapcsolat érvényes
A családállítás szerint minden kapcsolat, ami valóban megtörtént, érvényes és helye van.
A válás nem törli a közös időt, nem teszi semmissé azt, ami volt.
Ha a felek megpróbálják „kitörölni" a kapcsolatot, a rendszer ellenáll:
- harag,
- hosszan elhúzódó konfliktus,
- gyermekeknél tünetek formájában.
A kapcsolat lezárása nem jelenti a másik fél kizárását.
Családállításban gyakran hangzik el:
„Te a múltam része vagy, de nem a jelenemé."
Amikor ez kimondhatóvá válik, a rendszer megnyugszik.
A gyermekek helyzete váláskor
Váláskor a legnagyobb rendbontás akkor történik, amikor a gyermek:
- egyik szülő ellen kerül,
- vigasztaló szerepbe lép,
- „döntésre kényszerül".
A családállítás alaptétele: a gyermek nem viselheti a szülők sorsát.
A gyermek akkor szabad, ha belül megengedheti:
„Ti ketten felnőttek vagytok, a sorsotok a tiétek."
Mögöttes családi dinamikák
Családállításban sokszor kiderül: a válás fájdalma nem csak erről a kapcsolatról szól.
Megjelenhetnek:
- elhagyott nők a felmenői vonalban,
- férfiak, akik nem maradhattak,
- megszakott kapcsolatok,
- ki nem gyászolt veszteségek.
A válás ilyenkor kapu egy régi történet feloldásához.
A jó válás nem ellenséges – hanem rendezett
A családállítás célja nem a „jó érzés", hanem a rend.
Rend akkor van, amikor:
- mindenki a saját helyén áll,
- senkit nem zárnak ki,
- a kapcsolat lezárása elismeréssel történik.
Egy egyszerű, de mély mondat:
„Ami köztünk volt, azt tisztelem. Ami köztünk nem működött, azt itt hagyom."
Terápiás zárómondat (családállítói szemléletben):
„A kapcsolatunknak helye van a múltban. A jövőben mindketten a saját sorsunkat visszük tovább."
A művészetterápia szerepe a feldolgozásban
Ezen a ponton lép be a művészetterápia.
Hogyan válassz mesét válás után?
Tedd fel a kérdést:
- Ki vagyok most, hogy ez a kapcsolat véget ért?
- Mit kell elengednem – és mit visszavennem?
- Hol tartok az átmenetben?
Ajánlott irány – ha egyet kellene választani:
- A fókaasszony meséje – ha önfeladás volt jelen
- A folyón átkelő asszony meséje – ha még „köztes térben" vagy
- A főnix meséje – ha már az új kezdet felé mozdulnál
A mesékhez szimbólumokat, majd új képi kivetítéseket használva pedig már új kezdet felé mozdulhatunk el.
Személyes kísérés az úton
Ha vannak még feldolgozatlan emlékeid vagy érzéseid a válással kapcsolatban, és szeretnél egy biztonságos, megtartó térben ránézni ezekre, szívesen kísérlek ezen az úton.
Megbízható segítőként finoman, a te tempódban dolgozunk együtt, hogy a válás története elviselhetővé, majd lassan megnyugtathatóvá váljon.
Rövid, lényegi összefoglalás
- A válás nem kudarc, hanem egy rend megszűnése és átalakulása.
- Minden kapcsolat, ami megtörtént, érvényes és helye van a rendszerben.
- A gyermekek szabadságát védi, ha nem kell választaniuk a szülők között.
- A jó válás rendezett: elismeréssel, tisztelettel és elengedéssel zárul.
- A művészetterápia segít szavak nélkül feldolgozni az érzéseket és megtalálni az új kezdetet.
Szabó Edit
Érdekel a családállítás?
Ha úgy érzed, hogy te is egy korábbi generáció terhét hordozod, szívesen segítek a családi rendszer feltárásában.
Tudj meg többet